Október 7-én szombaton reggel útnak indultunk Augsburg felé. Győr és Bécs között vonattal, majd ezt követően busszal utaztunk. Az esti órákban érkeztünk meg Augsburgba, ahol mindenkit a fogadócsaládja várt az állomáson.

A vasárnapi program cserediáktól és családtól függően más-más meglepetéseket tartogatott számunkra. Mi egy közös bajor reggeli után vonatra szálltunk München felé. Kirándulásunk legfontosabb állomása a nymphenburgi kastély volt. Belül telis-tele gyönyörű festményekkel, kívül pedig egy hatalmas kastélyparkkal és két tóval találkozhattunk. A hosszú túra miatt megéheztünk, és egy bajor étteremben ebédeltünk. A nap hátralevő részében még várost néztünk, majd este sokat beszélgettünk családjainkról, hobbijainkról és a két országról.

Hétfői napunkat az augsburgi testvériskolánkban kezdtük meg. Először körbenéztünk az épületben, majd a német diákokkal együtt beültünk az órákra. Érdekes volt látni, náluk hogy telik egy átlagos iskolai hétköznap.

Órák után a kis csapatunk egy augsburgi városnézőtúrára indult. A város gyönyörű volt, sok szép épületet, utcát és teret láttunk és rengeteg érdekességet tudtunk meg Augsburgról. Ezzel a közös program véget is ért, kisebb-nagyobb csoportokban a cserediákjainkkal együtt töltöttük a nap hátralevő részét. Én például egy 10 fős társasággal fedeztem fel Augsburg legjobb kávézóját, illetve ajándékboltjait, ahonnan természetesen senki nem jött ki üres kézzel. 🙂

Kedden Ulm városába utaztunk. Először egy múzeumot néztünk meg, ami a Duna mentén élő svábok történetéről szólt. Itt részt vettünk egy interaktív tárlatvezetésen, amit nagyon élveztünk annak ellenére, hogy egy kicsit sokáig tartott; a végére mindenki olyan éhes lett, hogy amint befejeződött a vezetés, egyből elkezdtünk a folyosón enni. Ezután szabadprogram következett, mindenki körbenézhetett a városban; voltak, akik kávéztak, voltak, akik megint az ajándékboltokat jártak végig, illetve Linda néni vezetésével többen is felmásztak az ulmi katedrális tornyába.

A hazaút kicsit nehézkes volt, ugyanis a vonaton nem igazán voltak szabad helyek, de feltaláltuk magunkat, és a vonat padlójára ülve sikerült kényelemesen elhelyezkednünk. Estefele értünk csak vissza Augsburgba, ahol szétváltak útjaink, és ki-ki a saját cserediákjával ment még további programokra vagy éppen haza.

Szerdán Neuschwanstein kastélyába látogattunk; már az odavezető úton is gyönyörködhettünk a tájban. A kastélyhoz egy kicsit sétálnunk kellett, útközben megálltunk egy fotóra a közeli tó partján. Amikor megérkeztünk, gyönyörű kilátás fogadott minket; itt volt egy kis szabadidőnk fényképeket készíteni és ajándékokat vásárolni. A kastélyban magyar nyelvű idegenvezetéssel tudhattunk meg érdekes információkat a helyről.

Csütörtökön a kis csapatunk München városába utazott. Itt sok szép házat, utcát és templomot láttunk. Többek között meglátogattuk a Frauenkirchét és a St. Michael templomot; a főtéren is jártunk, ahol megcsodálhattuk a müncheni városháza épületét. Ezt követően két óra szabadidőt kaptunk. Kis csoportokban felfedezhettük a város látványosságait, boltjait. Mi például a városháza tornyában voltunk. München belvárosában sétáltunk és vásároltunk néhány ajándékot útközben. A visszaérkezés után a délutánt mindenki a cserediákjával töltötte. Mi négyen egy Augsburg melletti tóhoz látogattunk el. Az estét pedig az egész csapat, a német diákokkal és tanárainkkal együtt egy pizzériában töltötte, ahol egy közös vacsora keretén belül, még egy jót beszélgettünk.

Péntek reggel elbúcsúztunk a fogadócsaládjainktól, új barátainktól, és elindultunk hazafelé.

T.L.