+36 96 510 170 iskola@peterfy.hu

Tájékoztató az érettségi vizsgák szervezésével kapcsolatban

2020. ápr. 18

A Kormány 119/2020. (IV. 16.) Korm. rendelete – a veszélyhelyzet során az érettségi vizsgák 2020. május-júniusi vizsgaidőszakban történő megszervezéséről – az alábbiak szerint tájékoztatja a diákokat a legfontosabb kérdésekről.

A 2020. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális szabályokkal kapcsolatos kérdések

Az előrehozott és a szintemelő érettségi vizsgák közül pontosan melyek azok, amelyek elmaradnak, és törlésre kerülnek?
A 2020. május-júniusi vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet szerint:
Az előrehozott vizsgát a vizsgaszabályzat 12.§ (15), (16) bekezdései szerinti előrehozott vizsgák kivételével törölni kell
A szintemelő vizsgák közül:
Törölni kell azokat, azokat, amelyeket a középiskola befejezése előtti (10-11) évfolyamokon tennének le a vizsgázók.
Nem kell törölni azokat, azokat, amelyeket a középiskola befejező évfolyamán tanulók kívánnak letenni, valamint
azokat, amelyeket olyanok kívánnak letenni, akiknek van már érettségi bizonyítványuk.
A törlést az Oktatási Hivatal központilag hivatalból végzi el.

Pontosan milyen esetekben lesznek mégis szóbeli vizsgák?
A 2020. május-júniusi vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet szerint általában csak az írásbeli vizsgákat szervezik meg.

Meg kell szervezni viszont a szóbeli vizsgát az alábbi esetekben:

– minden olyan vizsgatárgy esetében, amely középszinten csak szóbeli vizsgarésszel rendelkezik,
– az SNI vizsgázók esetében, ha a vizsgázó az igazgató – Vizsgaszabályzat szerinti, szakértői bizottság szakvéleményére alapozott – döntése alapján
a) az írásbeli, gyakorlati vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet vagy
b) mentesül az írásbeli vizsgarész alól vagy
c) mentesül a gyakorlati vizsgarész alól vagy
d) a Vizsgaszabályzat 45. § (5) bekezdés a) pontja alapján emelt szintű vizsgájával szóbeli típusú nyelvvizsga egyenértékűséget kíván szerezni vagy
e) a Vizsgaszabályzat 54. § (5) bekezdés a) pontja alapján emelt szintű célnyelvi vizsgájával szóbeli típusú nyelvvizsga egyenértékűséget kíván szerezni,
– bármely vizsgatárgyból tett középszintű érettségi esetén, feltéve ha a vizsgázó írásbeli teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot,
– a testnevelés vizsgatárgyból.

A speciális körülmények között hogyan számítják ki az érettségi vizsgák eredményeit?
A vizsgák százalékos eredményét a megszervezett vizsgarészek összeredményéből számítják ki. A százalék kiszámításakor – a vizsgaszabályzat általános rendelkezéseinek megfelelően – a számítást csak az egész szám meghatározásáig végzik el.
Ha egy vizsgatárgyból több vizsgarész kerül megszervezésre (pl. emelt szintű idegen nyelv), a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkettő (12) százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Ha a vizsgázó valamelyik vizsgarészből nem éri el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgájára elégtelen eredményt kap.

Az osztályzat meghatározása most is a százalékos eredmény alapján történik az alábbiak szerint.
Középszintű vizsga esetében:

  • 80-100% elérése esetén jeles (5),
  • 60-79% elérése esetén jó (4),
  • 40-59% elérése esetén közepes (3),
  • 25-39% elérése esetén elégséges (2),
  • 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Emelt szintű vizsga esetében:

  • 60-100% elérése esetén jeles (5),
  • 47-59% elérése esetén jó (4),
  • 33-46% elérése esetén közepes (3),
  • 25-32% elérése esetén elégséges (2),
  • 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

A szóbeli vizsgarész teljesítése nélkül is teljes értékű érettségi vizsgát fogunk kapni?
A 2020. május-júniusi vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet biztosítja, hogy a speciális szabályok szerint sikeres érettségi vizsgát a nemzeti köznevelésről 2011. évi CXC. törvény 6. §-a szerint teljesített, teljes értékű, sikeres érettségi vizsgának kell tekinteni.

Mi lesz azokkal, akik bármilyen okból – például betegség miatt – nem jelennek meg az érettségi vizsgán?
A 2020. május-júniusi vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet szerint, ha a vizsgázó az érettségi vizsgán nem jelenik meg vagy a projektmunkáját határidőre nem nyújtja be, a javító vagy pótló vizsgára való utasításától el kell tekinteni, vizsgajelentkezését az adott vizsgatárgyból, vizsgatárgyakból törölni kell.
Amennyiben a vizsgázó az adott vizsga vizsgadíját megfizette, úgy azt számára visszatérítik. A visszatérítés menetére vonatkozó tájékoztatót az Oktatási Hivatal 2020. május 4-ig a honlapján közzéteszi.

Valóban megváltoznak az írásbeli vizsganapok?
Valóban, néhány vizsgatárgy vizsgaidőpontjai a tanév rendjében korábban megjelentekhez és a Hivatal honlapján korábban közzétettekhez képest megváltoztak.
A vizsgatárgyak vizsganapjait itt tekintheti meg.

Igaz-e, hogy az első héten, az öt nagy vizsgatárgy írásbeli vizsgái 9 órakor kezdődnek?
Igen! A magyar nyelv és Irodalom, a magyar mint idegen nyelv, a matematika, a történelem, az angol nyelv és a német nyelv írásbeli vizsgái mindkét szinten 9.00-kor kezdődnek. A többi napon a délelőtti írásbeli vizsgák 8.00-kor a délutániak 14.00-kor kezdődnek.

Most, hogy a vizsgák időpontjai megváltoztak kitől kapunk értesítést arról, hogy hol és mikor lesznek a vizsgáink?
A 2020. május-júniusi vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet e tekintetben is speciális szabályt tartalmaz. E szerint a közép- és emelt szintű érettségi vizsgák időpontjairól, valamint a vizsgák helyszínéről – a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében megjelenített adatok alapján – a vizsgajelentkezést fogadó intézmény (középiskola vagy kormányhivatal) értesíti a vizsgázót.
Aki tehát egy középiskolába adta be az érettségi jelentkezését, annak ezt az értesítést is ettől a középiskolától kell megkapnia, aki valamely kormányhivatalba adta be az érettségi jelentkezését, annak ezt az értesítést is ettől a kormányhivataltól kell megkapnia.

Igaz-e, hogy ebben a vizsgaidőszakban az érettségi vizsgajelentkezésemet visszavonhatom?
Valóban, a 2020. május-júniusi vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet szerint kérheti az elfogadott vizsgajelentkezésének törlését vagy megváltoztatását, azzal, hogy

a) a vizsgázó elfogadott vizsgajelentkezését törölni kell, ha a törlést a vizsgajelentkezését fogadó középiskolánál vagy kormányhivatalnál (a továbbiakban: fogadó intézmény) kérelmezi,
b) a vizsgázó vizsgajelentkezését a fogadó intézmény a vizsgázó kérelmére emelt szintről középszintre módosítja,
c) a vizsgázó vizsgajelentkezését a fogadó intézmény a vizsgázó kérelmére – kizárólag idegen nyelvből – középszintről emelt szintre módosítja.

A vizsgázó az erre vonatkozó kérelmét a Hivatal honlapján erre a célra közzétett formanyomtatványon a vizsgajelentkezését fogadó intézményhez nyújthatja be 2020. április 21-ig. Aki tehát egy középiskolába adta be az érettségi jelentkezését, annak ezt a kérelmet is ebbe a középiskolába kell benyújtania, aki valamely kormányhivatalba adta be az érettségi jelentkezését, annak ezt a kérelmet is ugyanebbe a kormányhivatalba kell benyújtania. Nagyon kell arra figyelni, hogy a kérelmet legkésőbb a megadott határidőig és hiánytalanul kitöltve nyújtsák be, mert a határidőn túl benyújtott kérelmek befogadására nincs lehetőség, továbbá a hiánypótlás sem lehetséges.
Figyelem! Az Oktatási Hivatalba nem lehetett érettségi vizsgára jelentkezni, így oda ilyen kérelmet sem lehet benyújtani.
A kérelem elektronikusan kitölthető formanyomtatványa, valamint a benyújtás módjáról szóló részletes tájékoztató az Oktatási Hivatal honlapján, az alábbi linken érhető el.
2020. április 21-én, éjfélig lehet benyújtani az érettségi vizsgajelentkezés módosítására vonatkozó kérelmet
Amennyiben vizsgázó – a vizsga elektronikus rendszeréből törölt – vizsga vizsgadíját megfizette, úgy azt számára visszatérítik. A visszatérítés menetére vonatkozó tájékoztatót az Oktatási Hivatal 2020. május 4-ig a honlapján közzéteszi. Ugyanitt hozza nyilvánosságra a vizsgaszint megváltoztatásából következő vizsgadíj visszatérítésre, illetve pótlólagos befizetésére vonatkozó eljárásrendet is.

Igaz-e, hogy ebben a vizsgaidőszakban az érettségi vizsgajelentkezésem vizsgaszintjét megváltoztathatom?
Valóban, a 2020. május-júniusi vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet szerint kérheti az elfogadott vizsgajelentkezésének törlését vagy megváltoztatását, azzal, hogy

a) a vizsgázó elfogadott vizsgajelentkezését törölni kell, ha a törlést a vizsgajelentkezését fogadó középiskolánál vagy kormányhivatalnál (a továbbiakban: fogadó intézmény) kérelmezi,
b) a vizsgázó vizsgajelentkezését a fogadó intézmény a vizsgázó kérelmére emelt szintről középszintre módosítja,
c) a vizsgázó vizsgajelentkezését a fogadó intézmény a vizsgázó kérelmére – kizárólag idegen nyelvből – középszintről emelt szintre módosítja.

A vizsgázó az erre vonatkozó kérelmét a Hivatal honlapján erre a célra közzétett formanyomtatványon a vizsgajelentkezését fogadó intézményhez nyújthatja be 2020. április 21-ig. Aki tehát egy középiskolába adta be az érettségi jelentkezését, annak ezt a kérelmet is ebbe a középiskolába kell benyújtania, aki valamely kormányhivatalba adta be az érettségi jelentkezését, annak ezt a kérelmet is ebbe a kormányhivatalba kell benyújtania. Nagyon kell arra figyelni, hogy a kérelmet időben és hiánytalanul kitöltve nyújtsák be, mert a határidőn túl benyújtott kérelmek befogadására nem lesz lehetőség és a hiánypótlás sem lehetséges.
Figyelem! Az Oktatási Hivatalba nem lehetett érettségi vizsgára jelentkezni, így oda ilyen kérelmet sem lehet benyújtani.
A kérelem elektronikusan kitölthető formanyomtatványa, valamint a benyújtás módjáról szóló részletes tájékoztató az Oktatási Hivatal honlapján, az alábbi linken érhető el.
2020. április 21-én, éjfélig lehet benyújtani az érettségi vizsgajelentkezés módosítására vonatkozó kérelmet
Amennyiben vizsgázó – a vizsga elektronikus rendszeréből törölt – vizsga vizsgadíját megfizette, úgy azt számára visszatérítik. A visszatérítés menetére vonatkozó tájékoztatót az Oktatási Hivatal 2020. május 4-ig a honlapján közzéteszi. Ugyanitt hozza nyilvánosságra a vizsgaszint megváltoztatásából következő vizsgadíj visszatérítésre, illetve pótlólagos befizetésére vonatkozó eljárásrendet is.

A rendkívüli intézkedések lehetővé teszik-e, hogy most jelentkezzem érettségi vizsgára?
A pótlólagos jelentkezést a rendkívüli intézkedések sem teszik lehetővé.

Lesznek az írásbeli vizsgákon speciális járványügyi szabályok?
Természetesen az érettségi vizsgák lebonyolítása során az érvényes járványügyi szabályokat figyelembe kell venni. A kormányrendelet e tekintetben külön szabályt is megállapít, amely szerint egyazon helyiségben írásbeli vizsgázók létszáma nem haladhatja meg a 10 főt. Emellett a szervezés többi fázisában is a vizsgaszervezők arra törekszenek, hogy a kockázatokat minimálisra csökkentsék.

Biztosított lesz-e a fertőtlenítés és a védőeszköz a vizsgákon a vizsgázók és a vizsgán közreműködők részére?
A kézfertőtlenítés lehetőségét minden helyszín biztosítani fogja, és tervezett a maszkok biztosítása is, de ezek viselése a tanulók számára nem lesz kötelező.

Gondoltak-e arra, hogy a vizsgahelyszíneken a vizsga megkezdése előtt fél órával akár több száz vizsgázó fog egy helyen várakozni? Hogyan fogják ezt a helyzetet a vizsgaszervezők kezelni?
Az egyes intézményekben biztosítani kell a gyors beléptetést, sem az épület előtt, sem odabent a folyosókon nem lehetséges a csoportosulás, mindenkinek az a dolga, hogy mielőbb a részére kijelölt terembe jusson, a vizsga végén pedig elhagyja az épületet. Az adott termekben legfeljebb 10 fő, a megfelelő távolság betartásával tartózkodhat majd.

Lehet-e szóbelin javítani, ha az írásbeli rosszul sikerült?
Bármely vizsgatárgyból tett középszintű érettségi esetén, feltéve ha a vizsgázó írásbeli teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot a szóbeli vizsgát meg kell szervezni, így az ott szerzett eredménnyel a vizsga még sikeres lehet. Ez esetben a vizsga eredményét a Vizsgaszabályzat 41. § (2) bekezdése szerint kell meghatározni.
Ez a szabály nem vonatkozik az emelt szintű vizsgákra!

A testnevelés vizsgákat hogyan bonyolítják majd le?
A testnevelés vizsgákon mindkét szinten ebben a vizsgaidőszakban csak a szóbeli vizsgákat szervezik meg, és az ezen mutatott teljesítményből állapítják meg a vizsgák eredményét.
Középszinten a szóbeli vizsga követelményei nem változik. A lebonyolítási formája abban különbözik a megszokottól, hogy a középszintű szóbeli vizsga a vizsgáztató tanár mellett a vizsgabizottság legalább két tagja jelenlétében, a vizsgaidőszak bármely napján – a vizsgázó érettségi vizsgabeosztásának figyelembevételével – lebonyolítható. Hogy pontosan mikor, arról az igazgató helyben hozza meg a döntést és tájékoztatja az érintett vizsgázókat.
Emelt szinten a testnevelés szóbeli vizsga lebonyolítása az eddig megszokottól eltérő lesz. A vizsgázónak ugyanis az emelt szintű szóbeli vizsgán összesen négy altételből (kettő „A” jelű, kettő „B” jelű) kell szóban vizsgáznia. A vizsgaeredményt a négy felelet együttes eredménye alapján állapítják meg. Ennek megfelelően a felkészülési idő és a feleltetés időtartama is megduplázódik, azaz 60, illetve 40 perc lesz.
Az emelt szintű testnevelés szóbeli vizsgákat a szokásos módon a kormányhivatalok szervezik meg, a kormányrendeletben erre meghatározott időszakban (2020. június 4-9.).

Kollégista vagyok, lesz-e lehetőségem az érettségi vizsgáim idejére visszatérni a kollégiumomba?
A szakterületet irányító minisztérium engedélyezni tervezi a kollégiumok megnyitását az érettségi időszakára. Mivel azonban egyes intézményeket egészségügyi vagy más műveleti célokra már használatba vettek a hatóságok, tájékozódjon az adott intézményben, hogy tudják-e Önt fogadni.

Mivel a fővárosban dolgozom az emelt szintű kiegészítő vizsgámra a fővárosi kormányhivatalban jelentkeztem. A járványhelyzet miatt hazaköltöztem Pécsváradra. Szeretném, ha a vizsgámat áthelyeznék lakóhelyemhez közelebb, hogy ne kelljen Pestre utaznom.
Mivel az emelt szintű vizsgákat a kormányhivatalok szervezik, vizsgájának áthelyezését az érintett kormányhivatalok (ez esetben: Budapest Főváros Kormányhivatala és a Baranya Megyei Kormányhivatal) megkeresésével kérelmezheti.

Határon túl lakom, és jelentkeztem érettségi vizsgákra, a kialakult helyzetben részt tudok venni a vizsgákon?
A magyar hatóságok mindent el fognak követni, hogy az érintett jelentkezők a határt átléphessék és a vizsgákon részt vehessenek, ennek érdekében az érintett Kormányhivatal külön meg fogja Önt keresni. Fontos azonban, hogy a határátlépéssel járó idő, az adott esetben hosszabb utazás vállalása az Ön döntésén is múlik, tehát amennyiben ebben bizonytalan, módjában áll visszalépni a jelentkezéstől, és majd a következő tanévben érettségizni, azaz felvételizni.

A közösségi szolgálatot az előrehozott érettségi vizsga megkezdéséig teljesíteni kell?
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 6. § (4) bekezdés szerint a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Azok a tanulók, akik előrehozott érettségi vizsgát tesznek, a középiskolai tanulmányaikat még nem fejezik be, így esetükben nem ez a vizsgaidőszak a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszak. A tanulóknak az utolsó középiskolai évfolyam végéig kell teljesíteniük a közösségi szolgálatra vonatkozó előírásokat.
A közösségi szolgálattal kapcsolatosan a veszélyhelyzetben javasolt eljárásokról az alábbi linken juthat további információkhoz: https://www.oktatas.hu/kozneveles/ajanlas_tantermen_kivuli_digitalis_munkarendhez/GYIK

Azoknak a tanulóknak is teljesíteniük kell a közösségi szolgálatot, akik év végén megbuktak?
Az Nkt. 6. § (4) bekezdése szerint: a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Az a 12. évfolyamos, rendes érettségi vizsgára jelentkezett tanuló, aki a tanítási év végén valamely tárgyból elégtelen osztályzatot kap, nem végezte el a középiskolát, így csak előrehozott érettségi vizsgát tehet. Az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének nem feltétele a közösségi szolgálat teljesítése.
A közösségi szolgálattal kapcsolatosan a veszélyhelyzetben javasolt eljárásokról az alábbi linken juthat további információkhoz: https://www.oktatas.hu/kozneveles/ajanlas_tantermen_kivuli_digitalis_munkarendhez/GYIK

A közösségi szolgálatot annak is teljesítenie kell, akinek van már érettségi bizonyítványa, de most újra szeretne érettségi vizsgát tenni?
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 6. § (4) bekezdése szerint a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező vizsgázókra ez a rendelkezés nem vonatkozik.
A közösségi szolgálattal kapcsolatosan a veszélyhelyzetben javasolt eljárásokról az alábbi linken juthat további információkhoz: https://www.oktatas.hu/kozneveles/ajanlas_tantermen_kivuli_digitalis_munkarendhez/GYIK

Mely intézmények jogosultak megszervezni az emelt szintű vizsgákat?
Az emelt szintű érettségi vizsgákat a területileg illetékes kormányhivatal szervezi, így a kormányhivatal jelöli ki az írásbeli és a szóbeli vizsgák helyszínét, a kormányhivatal kéri fel a felügyelő tanárokat, az írásbeli dolgozatokat javító pedagógust és a szóbeli vizsgára a kérdező tanárokat. A vizsgahelyszínek többnyire természetesen középiskolák, de a középiskolák csak a helyszínt biztosítják a vizsgákhoz, ezen kívül semmilyen jogi szerepet nem játszanak a vizsgázó érettségi vizsgájában
A 2020. május-júniusi vizsgaidőszakban – néhány speciális eset kivételével (pl, testnevelés) – csak az írásbeli vizsgákat szervezik meg.
Az érettségi vizsga helyszínéről és pontos időpontjáról – a 2020. május-júniusi vizsgaidőszakban – közép és emelt szinten egyaránt a vizsgázó vizsgajelentkezését fogadó intézmény (középiskola vagy kormányhivatal) értesíti a vizsgázókat.

Mi a teendő abban az esetben, ha elveszett az emelt szintű érettségi vizsga vizsgabehívója?
Az emelt szintű érettségi vizsgákat a területileg illetékes megyei/fővárosi kormányhivatal szervezi, érettségi vizsga helyszínéről és pontos időpontjáról – a 2020. május-júniusi vizsgaidőszakban – közép és emelt szinten egyaránt a vizsgázó vizsgajelentkezését fogadó intézmény (középiskola vagy kormányhivatal) értesíti a vizsgázókat.
A vizsgabehívó pótlásával kapcsolatban is – a 2020. május-júniusi vizsgaidőszakban – közép és emelt szinten egyaránt a vizsgázó vizsgajelentkezését fogadó intézményhez (középiskola vagy kormányhivatal) kell fordulni. (A kormányhivatalok listája elérhető a Köznevelés\Kormányhivatalok\Kormányhivatalok elérhetőségei menüpontban.)

Mi történik abban az esetben, ha a vizsgázó nem jelent meg az írásbeli vizsgán?
A 2020. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális szabályok szerint, ha a vizsgázó az érettségi vizsgán nem jelenik meg vagy a projektmunkáját határidőre nem nyújtja be, a javító vagy pótló vizsgára való utasításától el kell tekinteni, az érintett vizsgatárgyból/vizsgatárgyakból a vizsgajelentkezését törölni kell.

Mi történik abban az esetben, ha a vizsgázó nem jelent meg az írásbeli jellegű gyakorlati vizsgán?
Az írásbeli jellegű gyakorlati vizsgán az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, s a vizsga befejezését követően, a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, kottázás, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). Ilyen típusú vizsga például az informatika vizsgatárgy gyakorlati vizsgarésze.
A 2020. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális szabályok szerint, ha a vizsgázó az érettségi vizsgán nem jelenik meg vagy a projektmunkáját határidőre nem nyújtja be, a javító vagy pótló vizsgára való utasításától el kell tekinteni, vizsgajelentkezését az érintett vizsgatárgyból/vizsgatárgyakból a törölni kell.

Be kell-e adni a mozgóképkultúra és médiaismeret projektmunkát?
Igen, a projektmunka írásbeli jellegű, így azok közé a vizsgarészek közé tartozik, amelyeket most is teljesíteni kell. A projektmunkát ez esetben is az írásbeli vizsgák kezdetéig, azaz május 4-ig kell beadni.

Milyen szabályok vonatkoznak az írásbeli vizsgadolgozatok megtekintésére?
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 26. § (2) bekezdése szerint az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni.
A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, az iskola képviselőjének jelenlétében, a 2020. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális szabályok szerint, a 119/2020. (IV. 16.) Korm. rendeletben meghatározott napokon, azaz 2020. május 28-án vagy 2020. május 29-én, 8-16 óráig megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet.
Ha vizsgázó egy középiskolában nyújtotta be az érettségi jelentkezését, a dolgozatot (közép- és emelt szinten egyaránt) a középiskolában tekintheti meg. Amennyiben a jelentkező egy kormányhivatalban nyújtotta be az érettségi jelentkezését, a dolgozatot (közép- és emelt szinten egyaránt) a vizsgabehívóján megjelölt helyen tekintheti meg.
A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére.
Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket – az igazgató rendelkezése szerint – meg kell téríteni. Ha a vizsgázó nem tud megjelenni a megtekintésen, egy szabályos meghatalmazással az általa meghatalmazott személy is megtekintheti a kijavított dolgozatot. Természetesen a meghatalmazott másolatot is készíthet a dolgozatról. Ha senki nem nézi meg a dolgozatát, a vizsgázót az írásbeli vizsga eredményéről az érettségi vizsgabizottság tájékoztató értekezletén fogják tájékoztatni.

Hogyan tehető észrevétel az írásbeli vizsgadolgozattal kapcsolatban?
A 2020. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális szabályok szerint a kijavított írásbeli vizsgadolgozatokkal kapcsolatos észrevételeket a vizsgázó 2020. június 2-án, 16 óráig adhatja le. A benyújtott észrevételeknek nincs formai követelménye. Észrevétel kizárólag a javítási, értékelési útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetén tehető. Az észrevétel benyújtási határideje jogvesztő.
Ha a tanuló észrevételt tett írásbeli dolgozatának javítására, azt az igazgatónak egy másik szaktanárral a javítási, értékelési útmutató alapján felül kell vizsgáltatnia. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az előzetes értekezleten helyettes szaktanár álljon rendelkezésre az észrevételben foglaltak elbírálására. Az észrevétel elbírálásában nem vehet részt a vizsgadolgozatot elsőként javító szaktanár.
A vizsgálat a dolgozatnak csak arra a részletére terjedhet ki, amelynek javítására a vizsgázó észrevételt tett. Az érintett feladat felüljavítása során az eredetileg megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányba is el lehet térni.

Ki bírálja el az emelt szintű írásbeli vizsgadolgozattal kapcsolatban benyújtott észrevételt?
Emelt szintű vizsga esetén a vizsgázónak a kijavított vizsgadolgozatra benyújtott észrevételét a vizsgadolgozattal együtt az igazgató a lehető legrövidebb időn belül megküldi a kormányhivatalnak.
Emelt szintű írásbeli vizsgadolgozat javítására benyújtott észrevétel esetén a kivizsgálás a kormányhivatal feladata. A kormányhivatal az észrevétellel érintett feladatot egy olyan szaktanárral, aki a dolgozat értékelésében eddig nem vett részt a javítási, értékelési útmutató alapján újraértékelteti. A szaktanár megállapítja az általa javasolt pontszámot, amely a korábbiakban megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányban is eltérhet. Ezt követően a szaktanár értékelésének eredményét a kormányhivatal megküldi a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának, aki továbbítja azt a vizsgabizottság elnökének. A vizsgabizottság az előzetes értekezleten tudomásul veszi a kormányhivatal által megküldött szaktanári értékelést, és azt rávezeti az osztályozó ívre. A tájékoztató értekezleten a vizsgázókat tájékoztatni kell a szaktanári értékelésről.

Mi történik abban az esetben, ha a vizsgázó nem jelenik meg a szóbeli vizsgán?
A 2020. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális szabályok szerint, ha a vizsgázó az érettségi vizsgán nem jelenik meg vagy a projektmunkáját határidőre nem nyújtja be, a javító vagy pótló vizsgára való utasításától el kell tekinteni, vizsgajelentkezését az érintett vizsgatárgyból/vizsgatárgyakból törölni kell.

Milyen esetben kell a szóbeli vizsgán póttételt húznia a vizsgázónak?
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdése alapján ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a póttétel húzásától elzárkózik, ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

A középszintű szóbeli vizsgán lehet-e póttételt húzatni?
Bármely vizsgatárgyból tett középszintű érettségi esetén, feltéve ha a vizsgázó írásbeli teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot a szóbeli vizsgát meg kell szervezni, így az ott szerzett eredménnyel a vizsga még sikeres lehet. Ez esetben a vizsga eredményét a Vizsgaszabályzat 41. § (2) bekezdése szerint kell meghatározni.
A középszintű vizsgatárgy szóbeli vizsgáján a szóbeli vizsgára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, tehát abban az esetben, ha a vizsgázó feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12 százalékát, a vizsgázóval póttételt kell húzatni.

Milyen esetben lesz a középszintű vizsga eredményes?A 2020. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális szabályok szerint az érettségi vizsga eredményét a megszervezett vizsgarészeken nyújtott teljesítmény alapján százalékos formában, egész szám meghatározásával kell megállapítani. A vizsgázó teljesítményét ez esetben is a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha egy vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkettő (12) százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Ha a vizsgázó valamelyik vizsgarészből nem éri el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgájára elégtelen eredményt kap.
Az érettségi vizsga során a megszervezett vizsgarészeken nyújtott teljesítményükre a vizsgázók pontszámokat kapnak, ezeket össze kell adni, és ennek alapján kell meghatározni a teljes vizsga százalékos eredményét.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 41. § (3) bekezdése alapján a középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő

  • 80-100% elérése esetén jeles (5),
  • 60-79% elérése esetén jó (4),
  • 40-59% elérése esetén közepes (3),
  • 25-39% elérése esetén elégséges (2),
  • 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Milyen esetben lesz az emelt szintű vizsga eredményes?
A 2020. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális szabályok szerint az érettségi vizsga eredményét a megszervezett vizsgarészeken nyújtott teljesítmény alapján százalékos formában, egész szám meghatározásával kell megállapítani. A vizsgázó teljesítményét ez esetben is a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha egy vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkettő (12) százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Ha a vizsgázó valamelyik vizsgarészből nem éri el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgájára elégtelen eredményt kap.
Az érettségi vizsga során a megszervezett vizsgarészeken nyújtott teljesítményükre a vizsgázók pontszámokat kapnak, ezeket össze kell adni és ennek alapján kell meghatározni a teljes vizsga százalékos eredményét.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 41. § (3) bekezdése alapján az emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

  • 60-100% elérése esetén jeles (5),
  • 47-59% elérése esetén jó (4),
  • 33-46% elérése esetén közepes (3),
  • 25-32% elérése esetén elégséges (2),
  • 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Az elégséges eredményhez az összes megszervezett vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot.

Milyen esetben lesz az emelt szintű idegen nyelv vizsga eredményes?
A 2020. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális szabályok szerint az érettségi vizsga eredményét a megszervezett vizsgarészeken nyújtott teljesítmény alapján százalékos formában, egész szám meghatározásával kell megállapítani. A vizsgázó teljesítményét ez esetben is a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha egy vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkettő (12) százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Ha a vizsgázó valamelyik vizsgarészből nem éri el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgájára elégtelen eredményt kap. Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga a 2020. május-júniusi vizsgaidőszakban alapesetben négy vizsgarészből áll (olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség), és mind az négyvizsgarészből külön-külön el kell érni a 12 százalékot ahhoz, hogy legalább elégséges osztályzatot kaphasson.
Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

  • 60-100% elérése esetén jeles (5),
  • 47-59% elérése esetén jó (4),
  • 33-46% elérése esetén közepes (3),
  • 25-32% elérése esetén elégséges (2),
  • 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Az elégséges eredményhez az összes megszervezett vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot.
Az emelt szintű idegen nyelv érettségi vizsga meghatározott eredménnyel történő teljesítése alapján a vizsgázó érettségi bizonyítványa/érettségi tanúsítványa nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű dokumentum. (lásd: Érettségi vizsga és a nyelvvizsga kapcsolata)

Hol és hogyan kapom meg az érettségi vizsga eredményére vonatkozó hivatalos dokumentumokat?
Az érettségi vizsga eredményéről kiállított dokumentumokat az érettségi jelentkezést fogadó intézményben az eredményhirdető értekezleten adják át a vizsgázóknak. Az eredményhirdető értekezlet időpontját és helyszínét az érettségi jelentkezést fogadó intézmény határozza meg. Ha a vizsgázó nem elmenni az eredményhirdető értekezletre, és meghatalmazást sem ad senkinek a dokumentumok átvételére vonatkozóan, úgy az érettségi dokumentum átvételéről az érettségi jelentkezését fogadó intézménnyel kell egyeztetnie.

Milyen eredményt kell elérni az érettségi vizsgán ahhoz, hogy az érettségi bizonyítvány/tanúsítvány nyelvvizsga-bizonyítvánnyal legyen egyenértékű?

Figyelem!
A 2020. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális rendelkezés szerint az alábbi általános szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megfelelő fokú és típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget a szóbeli vizsgarész teljesítése nélkül is meg kell állapítani.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 45. § (4) bekezdése alapján a vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét

a) ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú,
b) 40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

Az érettségi bizonyítvány/érettségi tanúsítvány záradékában szerepel az, hogy a vizsgázó érettségi bizonyítványa/érettségi tanúsítványa nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okirat. A megfelelően záradékolt érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány egyenértékű a bármelyik, Magyarországon engedéllyel rendelkező nyelvvizsgaközpont által kiállított úgynevezett kemény fedeles nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.

A vizsgaszabályzat 45. § (5) bekezdése értelmében, ha a vizsgázó az idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le (ez a mentességre utal), és megfelel a (4) bekezdés a), b) pontjában foglalt további feltételeknek (ez a százalékos eredményekre utal)

a) ha teljesítette a szóbeli vizsga részeit, valamint élő idegen nyelvből a hallott szöveg értése vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú szóbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,
b) ha teljesítette élő idegen nyelvből az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, illetve latin nyelvből az írásbeli vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú írásbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

Ha a vizsgázó az érettségi bizonyítványának megszerzése után az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesz, és eléri minimum a 60 százalékos eredményt, ezzel az eredménnyel középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi tanúsítványt szerezhet. Középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga esetében semmilyen eredménnyel nem lehet (lehetett) nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni. Az idegen nyelvi érettségi vizsgát nyelvvizsga-bizonyítvánnyal nem lehet “kiváltani”.

A nemzetiségi nyelvű-nevelés oktatásban milyen eredménnyel szerezhető nyelvvizsga egyenértékű érettségi bizonyítvány?

Figyelem!
A 2020. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális rendelkezés szerint az alábbi általános szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megfelelő fokú és típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget a szóbeli vizsgarész teljesítése nélkül is meg kell állapítani.

A vizsgaszabályzat 54. § (1) bekezdése értelmében a vizsgázó érettségi bizonyítványa,

a) ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, továbbá
b) nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsgaszabályzat 54. § (2) bekezdése értelmében a vizsgázó érettségi bizonyítványa,

a) ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten 25-59%-ot vagy középszinten legalább 80%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, továbbá
b) nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, középfokú (B2) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsgaszabályzat 54. § (3) bekezdése értelmében a vizsgázó érettségi bizonyítványa,

a) ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, továbbá
b) nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett alapfokú (B1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsgaszabályzat 54. § (6) bekezdése értelmében, ha a vizsgázó nem az (1)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint tesz érettségi vizsgát, a 45. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A vizsgaszabályzat 53. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján a vizsgázóknak – amennyiben a nemzetiségi oktatásban jutottak el az érettségi vizsgáig és az oktatás két nyelven vagy kizárólag a nemzetiségi nyelven folyt – mindenképpen a nemzetiségi nyelvű vizsgarend szerint kell vizsgázniuk. Tehát kötelező az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom mellett, a nemzetiség nyelvén tanult tantárgyak közül legalább kettőből az érettségi vizsgát a nemzetiségi nyelvén teljesíteni. (Vagyis a tanulók nem választhatják azt, hogy “lemondanak” a nemzetiségi nyelvű érettségi vizsgáról, számukra kötelező a nemzetiségi nyelvű vizsgarend szerint vizsgázni.) A vizsgázó saját maga választhatja meg a nemzetiségi nyelven letenni kívánt vizsga szintjét, valamint, hogy a nemzetiségi nyelven tanult tantárgyak közül melyikből tesz nemzetiségi nyelven érettségi vizsgát.

A vizsgaszabályzat 54. §-a egyértelműen meghatározza, hogy csak a vizsgázó érettségi bizonyítványa minősülhet felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak. A vizsgaszabályzat 9. § (9) bekezdése alapján az érettségi bizonyítvány kiadása után egyes vizsgatárgyakból letett kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsga eredménye alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg, tehát a vizsgaszabályzat nem teszi lehetővé, hogy bármelyik – a nyelvvizsga egyenértékűséghez szükséges –, a nemzetiségi nyelvű bizonyítványból hiányzó feltételt később, további vizsgákkal pótoljanak. Éppen ezért a vizsgázó az érettségi bizonyítvány megszerzése után hiába tesz nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgát, és hiába ér el itt legalább 60 százalékos eredményt, felsőfokú nyelvvizsgát már az érettségi vizsga során nem szerezhet, ugyanis az érettségi bizonyítványban szereplő eredményeket és az esetleges új eredményeket összevonni nem lehet.

A két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban milyen eredménnyel szerezhető nyelvvizsga egyenértékű érettségi bizonyítvány?

Figyelem!
A 2020. május-júniusi vizsgaidőszakban érvényes speciális rendelkezés szerint az alábbi általános szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megfelelő fokú és típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget a szóbeli vizsgarész teljesítése nélkül is meg kell állapítani.

A vizsgaszabályzat 54. § (4) bekezdése értelmében a vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha a vizsgázó célnyelvből sikeresen teljesítette emelt szinten az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét, továbbá

a) legalább 60%-ot ért el, és
b) a másik két vizsgatárgyból célnyelven, sikeres, legalább középszintű, vizsgát tett,

felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
A vizsgaszabályzat 54. § (5) bekezdése értelmében amennyiben a vizsgázó célnyelvből az emelt szintű vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le (ez a mentességre utal), és megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, és,

a) a teljesítette a szóbeli és a hallott szöveg értése vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) szóbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,
b) a teljesítette az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) írásbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsgaszabályzat 54. § (6) bekezdése értelmében, ha a vizsgázó nem az (1)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint tesz érettségi vizsgát, a 45. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Tehát a vizsgaszabályzat értelmében a két tanítási nyelvű középiskolák tanulói az érettségi vizsga során felsőfokú vagy alapfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi bizonyítványt szerezhetnek, középfokút nem. A vizsgaszabályzat 53. § (4) bekezdés a) és b) pontja alapján a vizsgázóknak – amennyiben a két tanítási nyelvű oktatásban jutottak el az érettségi vizsgáig – mindenképpen a két tanítási nyelvű vizsgarend szerint kell vizsgázniuk. Tehát kötelező idegen nyelv a célnyelv, továbbá a célnyelven tanult tantárgyak közül legalább kettőből – annak valamennyi tételéből – célnyelven kell vizsgázniuk. (Vagyis a tanulók nem választhatják azt, hogy “lemondanak” a két tanítási nyelvű érettségi vizsgáról, számukra kötelező a két tanítási nyelvű vizsgarend szerint vizsgázni.) A vizsgázó saját maga választhatja meg a célnyelvi vizsga szintjét, valamint, hogy a célnyelven tanult tantárgyak közül melyikből tesz célnyelven érettségi vizsgát.
A vizsgaszabályzat 54. §-a egyértelműen meghatározza, hogy csak a vizsgázó érettségi bizonyítványa minősülhet felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak. A vizsgaszabályzat 9. § (9) bekezdése alapján az érettségi bizonyítvány kiadása után egyes vizsgatárgyakból letett kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsga eredménye alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg, tehát a vizsgaszabályzat nem teszi lehetővé, hogy bármelyik – a nyelvvizsga egyenértékűséghez szükséges –, a két tanítási nyelvű bizonyítványból hiányzó feltételt később, további vizsgákkal pótoljanak. Éppen ezért a vizsgázó az érettségi bizonyítvány megszerzése után hiába tesz az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát, és hiába ér el itt legalább 60 százalékos eredményt, felsőfokú nyelvvizsgát már az érettségi vizsga során nem szerezhet, ugyanis az érettségi bizonyítványban szereplő eredményeket és az esetleges új eredményeket összevonni nem lehet. Ha a vizsgázó az érettségi bizonyítványának megszerzése után az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesz, és eléri minimum a 60 százalékos eredményt, ezzel az eredménnyel középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi tanúsítványt szerezhet.

Forrás: https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/2020tavaszi_vizsgaidoszak/tajekoztato_specialis_szabalyok?itemNo=1

Közelgő események

No event found!
július

augusztus 2020

szeptember
H
K
Sze
Cs
P
Sz
V
27
28
29
30
31
1
2
Events for augusztus

1

No Events
Events for augusztus

2

No Events
3
4
5
6
7
8
9
Events for augusztus

3

No Events
Events for augusztus

4

No Events
Events for augusztus

5

No Events
Events for augusztus

6

No Events
Events for augusztus

7

No Events
Events for augusztus

8

No Events
Events for augusztus

9

No Events
10
11
12
13
14
15
16
Events for augusztus

10

No Events
Events for augusztus

11

No Events
Events for augusztus

12

No Events
Events for augusztus

13

No Events
Events for augusztus

14

No Events
Events for augusztus

15

No Events
Events for augusztus

16

No Events
17
18
19
20
21
22
23
Events for augusztus

17

No Events
Events for augusztus

18

No Events
Events for augusztus

19

No Events
Events for augusztus

20

No Events
Events for augusztus

21

No Events
Events for augusztus

22

No Events
Events for augusztus

23

No Events
24
25
26
27
28
29
30
Events for augusztus

24

No Events
Events for augusztus

25

No Events
Events for augusztus

26

No Events
Events for augusztus

27

No Events
Events for augusztus

28

No Events
Events for augusztus

29

No Events
Events for augusztus

30

No Events
31
1
2
3
4
5
6
Events for augusztus

31

No Events

Elérhetőség

+36 96 510 170
iskola[at]peterfy.hu
Péterfy Sándor utca 2

9025  Győr Magyarország

OM-kód: 030546

Vezetőség

Igazgató lelkész: Csorba János
Igazgató: Kolarovszki Zoltán
Igazgatóhelyettes: Győryné Timár Henriette
Igazgatóhelyettes: Marekné Stubán Beáta
Óvodavezető: Tóthné Szebeni Gyöngyi
Gazdasági vezető: Kovácsné Hujber Krisztina