November 4.- én különleges vendéget vártunk az óvodába. Borsodi Erzsébet és hű társa, segítője és „szeme”: Gesztenye, a vakvezető kutya látogatott el hozzánk.

Gyermekeink nagyon várták a különleges találkozást. Az óvó nénikkel beszélgettek a fogyatékkal élő emberek életéről, az elfogadásukról. Nyitottan és csupa érdeklődéssel fogadták Erzsikét és Gesztenyét, aki megtanította nekünk, hogy mit kell tenni, ha látássérült emberrel találkozunk a hétköznapokban, hogy hogyan tudunk neki segíteni. A gyerekek láthatták és kipróbálhatták egy látássérült ember, hogy önt vizet a pohárba, hogyan választja szét a tojásfehérjét a sárgájától, hogy tudja lemérni a sütéshez szükséges hozzávalókat. És persze megsimogathatták Gesztenyét, akkor, amikor éppen nem dolgozott.

Sokat tanultunk ezen a délelőttön kedvességről, elfogadásról, hűségről és, hogy különbözünk egymástól, de mindannyian értékesek vagyunk.