Nem véletlen a cím. Aki, június 17-én délután 17 órakor részt vett a nagycsoportos gyerekek búcsúztatóján, ezt érezhette. A Mindenható áldása vette oltalma alá, az itt megjelenő családokat, a gyerekeket és az óvoda közösségét. Megmutatkozott ez a templomi együttléten, mely igazán ünnepi volt, így egy hétköznapi délután is. Érezhető volt a mosolygó és játékra váró izgatott arcokon. A gondoskodó, jó úton tartó felnőtt karokon, a hálás köszöneteken és a csodálatos időn keresztül. Most először tudtuk ez a szép alkalmunkat, a virágos udvarunkon tartani az átvétel óta. Hát mi ez, ha nem áldás?

A hétköznapjainkban megjelenő apró csodák, ami mellett nem szabad elmennünk. Néha meg kell állni és hálás szívvel megköszönni azokat, és a közösséget, melynek tagjai lehetünk. Köszönjük!